Mititzky László a Magyar Királyi Légierő tisztjeként jelentős szerepet játszott a magyar vadászpilóták második világháborús kiképzésében. Főhadnagyként a kecskeméti repülőtéren teljesített szolgálatot, ahol a II/6. repülőszázad parancsnoka volt. Kiemelkedő vezetői képességeinek köszönhetően a szerveződő légierőben hamarosan magasabb beosztásokba és felelősségteljesebb feladatkörökbe került.
1940-ben már századosi rendfokozatban szolgált. Ebben az időszakban nevezték ki a szombathelyi Repülőgépvezető Iskola (REGVI) 1. századának parancsnokává. A korabeli feljegyzések fegyelmezett parancsnokként írják le, aki személyesen irányította a növendékek felkészítését, köztük olyan későbbi legendákét, mint az ászpilóta Michna György.
Vadászrepülő-parancsnokként a korszak legkorszerűbb repülőit vezette. Szolgálata során repült a fordulékony Fiat CR.42-es kétfedelessel, később pedig a legendás Messerschmitt Bf 109-essel is, amely a Magyar Királyi Honvéd Légierő vadász-légvédelmének gerincét alkotta.
A Dongó és Kőr Ász repülőszázadok gépei Kecskeméten 1938-ban
1943-ban őrnaggyá léptették elő. Ebben a beosztásban a Légierő Parancsnokság kiképzési osztályán teljesített szolgálatot, ahol a pilóták új nemzedékének kiképzését felügyelte.
Hősi emlékmű Rábakecskéden (2015)
Kiképzői és parancsnoki feladatai mellett a hősök emlékének ápolására is nagy gondot fordított. Az ő kezdeményezésére és szorgalmazására építette fel az ott állomásozó I. honvéd kiképző repülőiskola a rábakecskédi hősi emlékművet, amelynek megvalósítása Egry László főhadnagy nevéhez fűződik.
A sági bazaltkőből emelt, fekete márványtáblás alkotást, melynek tetején a repülők sasmadara terjeszti ki szárnyát, mögötte pedig egy 12 méter magas országzászló-torony állt, 1944. május 28-án, pünkösdvasárnap avatták fel díszes külsőségek között. A nagyszabású ünnepségen, ahol a helyi lakosság, a repülőosztály és a meghívott előkelőségek is részt vettek, az emlékmű megszentelése után Mititzky László őrnagy megható szavakkal adta át a községnek a repülők ajándékát, amely az I. és II. világháborúban elesett rábakecskédi hősöknek állít emléket.
1944-ben a front közeledtével Bajorországba menekült. Az utat menyasszonyával tette meg, akivel később az emigrációban kötött házasságot. Ezzel zárult le magyarországi katonai pályafutása. Mivel az új politikai rendszerben nem térhetett vissza pilóta szakmájához, a háború után statisztikusként dolgozott.